EP-mandátumbecslés: jön föl a baloldal
A szocialista-szocdem frakció egyre nagyobb, de a néppárt is szerzett még egy mandátumot.
A szocialista-szocdem frakció egyre nagyobb, de a néppárt is szerzett még egy mandátumot.
Összeültek az uniós állam- és kormányfők, hogy leosszák a lapokat. EP-képviselő lett az olasz politika nagy öregje, Silvio Berlusconi is, aki a fejébe vette, az Európai Néppártban tartja Orbánt.
Rossz kampány, rossz időzítésű kiállás Puzsér Róbert mellett, a szimpatizánsok számára idegen politikai fordulatok, rossz politikai klíma, és ahogy a párt lefejezte saját magát – ezeknek mind része lehetett az LMP történelmi EP-választási kudarcában. És talán annak a félelemnek is, ami a 2013-as pártszakadás óta alapszabályszinten tartja magát: az identitás elvesztésének félelmétől.
A Momentum elnökét is meglepte, hogy két EP-mandátumot szereztek.
A hvg.hu-hoz is eljutott a pletyka, a Momentum elindítaná az egykori LMP-s társelnököt, Szél Bernadettet Tarlós István ellen. De a pletyka csak pletyka maradt, úgy tűnik.
Különben semmilyen együttműködés nem képzelhető a Macron-párt és a Néppárt között.
Gyurcsány Ferenc pártjának diadala csak látszólag nem fáj a Fidesznek, a hvg.hu által megkérdezett kormánypárti képviselők többségét azért sokkolta a DK eredménye. Volt, aki este tízkor már pezsgőt bontott az aktivistáival az akkori feldolgozottságnál mért 60 százalékos eredmény miatt, aztán lefagytak, mikor elkezdett feljönni a DK és a Momentum, és ment egyre lejjebb a Fidesz. A Momentum eredménye ráadásul nem szimplán egy rivális erősödését jelzi előre, hanem azt is, hogy ha így megy tovább, a Fiatal Demokraták Szövetsége lassan lemondhat a fiatalokról. Bár a vasárnapi 13 mandátumot összességében igyekszik sikerként láttatni a párt, a képviselők körében egy nappal a választás után azért tapintható volt a csalódottság.
Egy helyet erősített a Néppárt a legutóbbi mandátumbecslés óta, továbbra sincs szükségük a Fideszre ahhoz, hogy a legnagyobb frakció legyen az övék.
Az EP-választás eredményét nem fogja befolyásolni, de pár szavazat elveszett: hét magyar kérte, hogy Rijádban voksolhasson, az ő borítékjaikat tartalmazó urna szabálytalan volt.
Az Európai Unió állam-és kormányfői nem mondták ki, hogy bojkottálják a csúcsjelölti rendszert, de azért megüzenték az Európai Parlamentnek, hogy a javaslatot márpedig ők teszik az Európai Bizottság elnökének a személyére. Könnyen lehet, hogy Merkel és az Európai Néppárt kiállása sem lesz elég ahhoz, hogy Manfred Weber töltse be ezt a funkciót.
A francia elnök bizakodva érkezett az EU-csúcsra, és azt fejtegette, hogy hogyan lehet küzdeni a populisták ellen.
Az utolsó pillanatig minden megpróbálnak, hogy maradjon a csúcsjelölti rendszer és Manfred Weber legyen az Európai Bizottság elnöke.
Az EP-választás csak a kezdet volt, most kezdődik igazán a harc az európai politikusok között. A tét: kik kerüljenek az EU három vezető testületének az élére.
Magyar és magyar között, ha külföldön él, választójogilag is van különbség. Mert van, aki szavazhat kényelmesen, előzékeny kiszolgálással levélben – és van, aki még személyesen sem. Weyer Béla, a HVG berlini tudósítója tanúja volt az alábbi történetnek.
Az erdélyi magyar pártra a magyarlakta területeken kívül többen ikszeltek, mint a legutóbbi választáson, ez is segíthetett abban, hogy 2 mandátumot szerzett az Európai Parlamentben.
Pedig időben jelezték, hogy ott fognak szavazni, magyar listára, és ezt jóvá is hagyta az NVI. A TASZ szerint félreértés történhetett a magyar-német és a magyar-belga szervek között.